Agrártudós


Tiszta raktár, rendes termény!

A hidegben megszűnt, vagy legalább is minimálisra csökkent a szántóföldeken és a kertészeti kultúrákban a károsítók tevékenysége. Egyedül a rágcsálók károsítanak kint változatlan eréllyel, mivel nem alszanak téli álmot. A mezőgazdaságban dolgozók, akik a növénytermesztésből élnek, viszont tudják jól, hogy a raktárakba betárolt termények sincsenek biztonságban. Károsítók hosszú sora feni fogait, illetve rágóit a betárolt terményekre.

 

 

Elméletileg nem lenne olyan túlságosan nagy baj, ha a betárolt több ezer tonnányi tételben előfordulna pár darab, esetleg pár száz darabnyi valamiféle rovar, vagy atkaféle. A raktári kártevők jelenléte ugyanakkor részben egészségügyi, részben pedig jogi problémákat vet fel, melynek következtében a befertőződött tétel forgalomképtelen lesz, vagyis értékesítése lehetetlenné válik.

 

 

A raktári károsítók sora meglehetősen hosszú. A különböző, igen gyakori ormányos bogaraktól (gabona- és rizs zsizsik) a különböző egyéb bogarakon át (tolvajbogár, kis lisztbogár, vörösesbarna lapbogár, nagy lisztbogár, kenyérbogár…) a különböző molylepkéken (aszalványmoly, mezei és raktári gabonamoly) át egészen a különböző raktári atkákig (lisztatka, csiperkeatka, szecskaatka) terjed. Vannak ugyan hasznos ragadozó ellenfeleik is, mint pl. a fogazottnyakú gabonabogár, de ezek is raktári károsítónak minősülnek. Egy szűk csoportjuk jogi státusa különleges. A kicsinyke, fekete színű gabonaporva (Trogoderma granaria) és rokonai karantén kártevők.

 

Aszalványmoly bábozódása szövedék védelmében

 

A raktári kártevők levedlett kutikulája, a lárvák és imágók ürüléke minden esetben tilalmazott komponens a terményben és szinte mindig nagyon erős allergizáló hatásúak. Ezen ok miatt nyilvánvalóan nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy semmi keresni valójuk a tárolt és elfogyasztásra, avagy takarmányozásra kerülő terményekben.

 

Jogi szempontból is egyértelmű az ilyen károsítók tilalma. A Növényvédelmi Törvény világosan kimondja/leírja, hogy raktári károsítóval fertőzött áru nem szállítható, nem forgalmazható.

 

Raktári kártevőt viszonylag könnyedén „be lehet gyűjteni” szinte bárhol. Sok esetben a boltban vásárolt liszt, takarmány, bármilyen növényi termék, fűszer, gyógytea, stb. fertőzött lehet. A termelők raktárai ugyanakkor gyakorta a gyatra raktári higiénia, az oda nem figyelés és a károsítók okozta veszély lebecsülése folytán fertőződnek el.

A raktári károsítók nem a semmiből teremnek. Valahonnan bevándoroltak, vagy már eleve a raktárban voltak a termény betárolásakor. Ravasz, nagy túlélő művész szinte mindegyikük, ugyanakkor kellő odafigyeléssel betelepedésük és károsításuk megelőzhető úgy, hogy nem lesz szükség drága vegyszer használatra.

 

A nagy lisztbogár meglehetősen ritkán fordul elő (fotó: Hertelendy Péter)

 

A raktár és akár tágabb környezete mentes kell, hogy legyen a korábbi raktározási maradékoktól, hulladéktól. A raktár belsejében nem lehet más, csak a betárolt termény.  Minden idegen anyag, termény, gép, stb. fertőzési veszélyforrás. A raktárat a betárolás előtt ki is kell takarítani. Ez a takarítás ki kell terjedjen a tartószerkezetre is. Gyakori, hogy a fém váz sarkaiban felhalmozódott ezeréves terménymaradványok okozzák évről évre a termény elfertőződését. Célszerű a betárolás előtt a vegyszeres raktárfertőtlenítés is.

 

A már megfertőződött termények leggyakoribb mentesítési módja a gázosítás. Nem olcsó és rendkívül veszélyes volta miatt sok kötöttséggel jár. Ráadásul nem is mindig hatékony. Hideg időben a gázosító szerek hatékonysága lecsökken, fagypont alatt pedig a kijuttatott készítményből nem is fejlődik gáz.  Ráadásul léteznek már hazánkban is a foszforhidrogén gázra rezisztens raktári kártevő populációk.

 

Kellő odafigyeléssel, a raktári higiénia következetes és szigorú betartásával ugyanakkor sok esetben nem lesz szükség a termény gázosítására. Némi odafigyeléssel és gondolkodással hatalmas költségek is megspórolhatók a károsítók elleni védekezés során.

 

/Agrofil SZMI/