Agrártudós


Itt a növényvédelmi munkák dandárja

A május hónap az évtizedek gyakorlata alapján minden mezőgazdaságban érintett dolgozó számára munkákkal, feladatokkal teli, „akciódús” időszak.

 

Így vannak ezzel a növényvédelemért felelős szakemberek is, mivel a jelenlegi időszakban igencsak sok kórokozó és kártevő jelenléte fenyegeti a még csak kialakulóban lévő termést.

 

   Alapvetően az idei tavasz, főképp az április és az azt követő időszak döntően a szárazságról szólt, amely általánosságban nem szokott kedvezni a legtöbb kórokozónak. Ugyanakkor a növény és a növénybetegségekért felelős kórokozók víz igénye drasztikusan eltér egymástól. A kevésbé nedvesség igényes kórokozók, mint pl. a különböző rozsda betegségek, vagy pl. a lisztharmat gombák beérik egy kevéske reggeli harmattal is. Ez a vízmennyiség ugyanakkor a kultúrnövények visszafogott növekedéséhez, senyvedéshez, előbb – utóbb pedig azok pusztulásához vezethet.

  

A száraz évjáratok általában kedveznek a rozsdák okozta betegségek elterjedésének. Idén a búza sárga rozsdája sikeresen túlélte a márciusi telet és azóta egyre gyorsuló ütemben országszerte terjedésnek indult mind a búza, mind pedig a tritikálé táblákon. Ha ez még nem lenne elég, a fogékonyabb fajták lombozatán már helyenként jelentős mértékű lisztharmat  fertőzés is kialakult. A sárga rozsda után május legelső hetében országszerte megjelent a búza levélrozsdája is. Ráadásul a búza kikalászolásával és virágzásának kezdetével megnőtt a kalászok fuzárium gombák általi elfertőződésének veszélye is.

  

Az őszi árpa sem ússza meg az idei tavaszt gombás eredetű veszélyek nélkül. A mostanra már helyenként súlyos mértékű lisztharmat fertőzés mellé a barna levélfoltosság és az árpa törpe rozsda szokatlanul erős fertőzése okoz fejfájást a gazdáknak.

  

Nem csak növénykórtani jellegű veszélyek leselkednek a növényeinkre. Mostanában szinte minden kultúrában találkozni lehet a levéltetvek kirívóan nagy mennyiségével. Jelenlétük és károsításuk nem mindig feltűnő. A zöld borsó levéltetű pl. nem képez kolóniákat, jelenlétét a borsóban sokszor alig lehet észrevenni. Szívogatása nyomán viszont lehullnak a bimbók, virágok, így komoly kártételre képes. A gabonán felszaporodó levéltetvek nem most, hanem majd ősszel fognak gondot okozni a gabona vírusok aktív terjesztésével. Ugyanakkor a vetésfehérítő bogarak lárvái, az „árpacsigák” jelenléte látványos és kártételük közvetlenül is érzékelhető.

 

  E hatalmas mennyiségű károsító ellen a növényi kultúrák hatékony és gazdaságos megvédése embert próbáló, nehéz, de szép  feladat.

 

/Agrofil SZMI/