Agrártudós


Hasznos lesz a jégkár elhárító rendszer?

2018. május elsejétől üzemel az ország egész területén üzemel a 834 berendezésből álló jégkár elhárító rendszer!

 

Időjárásunk folyamatos változásban van. Be kell látni, hogy egyre kiszolgáltatottabbak a növények az időjrási anomáliáknak.... mert ugye: " Műhelyünknek nincs teteje!"
A NAK által kezdeménmyezett rendszer csökkenti az egyik legveszélyesebb kár okozót, a JÉGVERÉST

 

Bár a rendszer a mezőgazdaságban tapasztalható károkat enyhíti drasztikusan, mások is élvezik előnyeit, ezért a szakértők a támogatókra továbbra is számítanak, sőt bővítenék a hozzájárulók körét. Például az önkormányzatok és vállalkozások is beszállhatnának a jégkárok elleni védelem költségeibe, hiszen például az ingatlanokban vagy a lakosság járműveiben keletkező jégkároknál szintén jelentős csökkenés várható a jövőben.

 

Az országos hálózat kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, kiemelt beruházásként. Az azutáni működtetési költség évente mintegy 1,5 milliárd forintot tesz majd ki, ezt a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák, kiegészítve a kormányzati költségvetésből.

A jégkár-mérséklő rendszerek alapja a zivatarfelhőkbe juttatott anyag,  amelynek szemcséi magokat képeznek a kicsapódó jégkristályoknak. Ettől nem gyakoribb lesz a jégeső, hanem az adott mennyiségű jég sokkal több, kisebb méretű szemben csoportosul.

 

A jégszemcséknek alapot adó anyag az ezüst-jodid, amelyet oldatból párologtatnak el, és a felszálló meleg párával jut el a felhőkbe. A kijuttató eszközöket talajgenerátoroknak nevezik, ezeket hálózatban elhelyezve, a felhők vonulásának megfelelő pontokon egyszerre üzemeltetve vetik be, ha a meteorológiai állomások jégesőre alkalmas időjárást jeleznek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1982 előtt, mielőtt a jégkárenyhítés beindult volna, Baranya területének évente 4,4%-át érintette jégkár, ami utána ez az arány 1% alá csökkent.

 

/Jóska Bátyám/