A zöld futószalag vége
Az idei év során a kalászos gabonák árvakelései jól átvészelték a nyarat és ez sajnálatos módon a kalászosokon élő egyes kórokozókra is igaz. A vegetációs időszakban – beleértve a nyári hónapokat is – mindvégig volt zöld, megfertőzhető növényi felület számukra, így még a biotróf életvitelű kórokozók fennmaradása is biztosított volt.
Különösen igaz ez az őszi árpára. A dúsan zöldellő árvakelések biztosította „zöld futószalag” mind a nekrotróf életmódú betegségek (hálózatos levélfoltosság, barna levélfoltosság, rinchospóriumos foltosság, ramuláriás levélfoltosság), mind pedig a zöld növényi részeket fogyasztó biotróf szervezetek (lisztharmat, törperozsda) számára jó lehetőséget teremtettek nemcsak a túlélésre, fennmaradásra, hanem a szinte nyakló nélküli, szélsőséges mértékű felszaporodásra is.
A határt járva már jól látható még az avatatlan szemlélő számára is, hogy az eddig szépen zöldellő árvakelések már messze nem olyan szépek, mint akár csak egy hónapja. A sárguló állományokat közelebbről megszemlélve látható, hogy gyakorlatilag valamennyi, az árpán előforduló gombás eredetű betegség dúsan tenyészik a kórokozók által már lezsarolt lombozaton. A különböző betegségek közül jelenleg a törperozsda (Puccinia hordei) az, amely messze a leggyakoribb.
Törpe rozsda, hálózatos és barna levélfoltosság (fotó: Hertelendy P.)
A törperozsda ilyen szélsőséges mértékű őszi felszaporodására eddig még nem volt példa. Kialakulásához három tényező összhangja volt szükséges. Elsőként a tavaszi, nyár eleji nagy rozsda felszaporodás említhető meg, amely kellően nagy mennyiségű fertőző anyaggal árasztotta el az országot. Másodsorban a zöld futószalag kialakulása volt említésre méltó, amely őszig biztosította a kórokozó populációk hatékony fennmaradását. Harmadikként és a tömeges felszaporodásban meghatározó elemként a nagyon hosszú „vénasszonyok nyara” kiemelendő. A száraz, meleg ősz ideális időjárást teremtett a rozsdagombák számára, amelyek a hajnali harmat révén pont elegendő nedvességhez jutottak ahhoz, hogy a termelődött uredospórák csírázása, ezáltal egy újabb nemzedék létrejötte biztosítva legyen. Ez együttesen okozta azt a tömeges rozsda felszaporodást az árvakeléseken, amely miatt a „zöld futószalag” az ősz derekára már nem zöld, hanem egyre inkább sárga lett.
Súlyos törpe rozsda fertőzés (Fotó: Hertelendy P.)
Az árpa árvakelések ilyen drasztikus mértékű megbetegedése potenciálisan nagy veszélyt jelent a fővetésű őszi árpák állományára. A korábbi években megszokottnál legalább egy, de inkább 2 nagyságrenddel nagyobb fertőzési nyomás előbb-utóbb a fővetések levélzetének megbetegedését eredményezheti. A beteg árvakelések, mint fertőzési források megsemmisítése akár herbicid kezeléssel, akár talajműveléssel elengedhetetlen a fővetésű árpa állományok egészségének biztosítása szempontjából.
/Agrofil SZMI/