Agrártudós


A csonthéjasok betegségei

A hazai gyümölcsösökben és házi kertekben a tél és a metszés végrehajtása után nagyon fontos technológiai elem a növényvédelmet megalapozó kora tavaszi lemosó permetezés. Főképp a csonthéjas gyümölcsfajok esetében sok olyan kórokozó található, amelyek ellen egy jól kivitelezett lemosó permetezés nélkül a vegetációs időszak során még a legjobban kivitelezett, legjobb készítmények alkalmazásával végrehajtott kezelések is legfeljebb fél sikert képesek eredményezni.

    

Permetezés előtt mindenképpen szükséges a metszés során a jól láthatóan fertőzött, beteg fás részek és gyümölcs maradványok levágása és a gyümölcsösből való eltávolítása. Permetezni csak ez után szabad.

 

A hazai csonhéjas gyümölcsösökben nagyon gyakori kórokozó a csonthéjasok moníliája ( Mo-nilinia laxa ). A beszáradt gyümölcsmúmiákban és a fás részekben áttelelő kórokozó szürkés színű, egybefüggő penészgyepet képez. Jelenlétét általában dús mézgásodás is jelzi. A gyümölcsmonília ( Monilinia fructigena ) és behurcolt amerikai rokona ( Monilinia fructicola ) károsítását általában koncentrikus, sárgásfehér, illetve téglaszínű sztróma és penészgyep mintázat mutatja a gyümölcsök felületén. Ez a két utóbbi kórokozó szerencsére a fás részeket nem támadja meg.

    

Az őszibarackosok egyik leg veszedelmesebb kórokozója a levelek vöröses elszíneződését és deformálódását, hólyagosodását okozó tafrinás levélfodrosodás ( Taphrina deformans ). Ez a kórokozó az őszibarackosban szinte mindenhol áttelelhet. A karók, ága felületétől a vesszők felületén át egészen az elfertőzött rügyekig. Mivel meglehetősen hideg kedvelő kórokozó, sok esetben a vegetációs időszak elején kijuttatott fungicidek pont a hűvös időjárás miatt nem tudnak kellő hatást felmutatni ellene.

   

  Szintén őszibarackosokban gyakori, de más fajokat is szívesen megfertőz a csapadékosabb években gyakori levéllikasztó gomba ( Stigmina carpophila ). E kórokozó a talajra lehullott és talajmunkával el nem tüntetett leveleken is áttelel, de a vesszők felszíne is jó telelési hely számára.

    

Ezekben a kórokozókban többek közt az a közös pont, hogy réz hatóanyagú lemosó permetezéssel eredményesen pusztíthatók, de legalább is az áttelelő képleteiken a spórák képzése megállítható. Vegetációs időszakban a perzselődés miatt rezet nem adhatunk a csonthéjas kultúrákra, de amíg még nincs látható zöld része a gyümölcsfának, a réznek fontos, sokszor megkerülhetetlen szerepe van a lemosó permetezés alkalmával több kórokozó hatékony megfékezése révén.

 

/Agrofil-SZMI/